Egyházközségeink

Ágfalva templom

Az ágfalvi és sopronbánfalvi gyülekezet története jól tükrözi azt a sorsot, amit magyar hazánknak is el kellett szenvednie a történelem során. Elmondhatjuk, hogy a gyülekezetek együtt virágoztak, és együtt szenvedtek országunk lakóival. Amikor békeidőkben virágzott az ország, a gyülekezetek is nagyra nőttek, megerősödtek. Amikor pedig darabjaira hullott hazánk, a gyülekezetek is részekre szakadtak. Amikor háború és kitelepítés folyt, a gyülekezetek még tovább fogytak. Így lett az egykor több ezer lelket számláló anyagyülekezetekből egy-egy kis – pár száz lelket számláló – közösség, amely küzd a történelmi örökséggel, és a rá rótt feladatokat igyekszik lelkiismeretesen elvégezni. A mai gyülekezetek tagjai és vezetői próbálnak a nagy elődökhöz méltóvá válni, és a megtartó Istenbe vetett bizalommal tekintenek a jövőbe.

Beled templom

A gyülekezet, miközben rendezett életét éli, arra törekszik, hogy épületei szépek, a kornak megfelelőek legyenek, és ez a külső keret a beledi gyülekezet belső épülését is szolgálja. Hitoktatás csak Beledben folyik iskolában és a gyülekezetben is. Istentiszteletek Beledben minden vasárnap 10 órakor, este pedig télen 5 órakor, nyáron 7 órakor vannak. Vásárosfaluban minden hónapban kétszer van istentisztelet 8.30-kor. Edvén pedig minden hónapban egy vasárnap du. 14 órakor. Természetesen minden nagyünnepen mindenütt van istentiszteleti alkalom.

Csorna templom

A Csorna–Kapuvári Egyházközség jelenlegi formájában a Soproni Egyházmegye legfiatalabb gyülekezete. Az anyagyülekezet Csornán van, itt működik a lelkészi hivatal, illetve itt áll a templom is. A viszonylag nagy létszámú kapuvári fiókgyülekezet mellett több környékbeli település is az egyházközséghez tartozik mint szórvány. Napjainkban a Csorna–Kapuvári Egyházközség mintegy 600 evangélikust tart nyilván. Ennek körülbelül egynegyede Kapuváron él. A gyülekezet legnagyobb problémái közé tartozik a meglehetősen rossz állapotban lévő lelkészlakás fenntartása. Ennél is komolyabb nehézség azonban az a tény, hogy bár még mindig folyamatos a környékbeli falvakból az evangélikusok beköltözése a két városba, gyakran nehéz őket megtalálni, illetve integrálni a gyülekezet közösségébe. Ezzel együtt sokan kerülnek a látóterünkbe, főként a különféle kazuális szolgálatok révén.

Farád templom

Farádon minden vasárnap 10 órakor, a jobaházi leánygyülekezetben minden hónap első vasárnapján, illetve a nagyünnepek első napján 9 órakor tartanak istentiszteletet. Hitoktatásban 35 gyermek vesz részt. 2006 őszétől az óvodában is folyik a hitoktatás. A gyülekezet 2008 februárjában a kártalanítási összegből visszavásárolta egyik korábbi épületét, amelyet gyülekezeti házként kívánnak működtetni.

Harka templom

A harkai gyülekezet életében fontos mérföldkövet jelentett a 2007-ben történt önállósodás. Az egyre aktívabb gyülekezeti élet lehetőségét teremtette meg az is, hogy az egyházközséget az utóbbi években újra olyanok gondozták, akiknek a megbízatása kifejezetten a harkai szolgálatra szólt.

Nemeskér templom

Nemeskéren jelenleg minden vasárnap 10 órakor, Újkéren (Felszopor) a hónap első és harmadik vasárnapján 11 órakor, Simaságon a nagyünnepekhez kapcsolódóan vehetnek rész istentiszteleten a hívek. Esetenként a nagylózsi szociális otthonban is van istentiszteleti alkalom. A lélekszámában rendkívül megfogyatkozott Nemeskéri Evangélikus Egyházközség büszke a múltjára, és örömmel nyitja meg különös atmoszférájú, nyugalmat adó, kiemelt műemlék templomának ajtaját a betérők előtt.

A gyülekezet osztozik magyarországi falvaink sorsában. Lélekszáma csökken. Evangélikus lakói a község lakosságának (529 fő) közel felét teszik ki. Ez a csökkenés is sürgeti a gyülekezetet, hogy valamilyen formában új utakat keressen a jövő felé, megmaradva a térségben nagy múltú, reménységgel teli gyülekezetnek. Ehhez az kell, hogy a gyülekezet tagjai sajátjuknak érezzék egyházukat, vállalják őseik hitét, kövessék az elődök áldozatvállaló példáját, tartsanak ki egyházuk mellett jó és nehéz időkben egyaránt.

Sopron templom

Az anyaegyházban átmenetileg egy magyar nyelvű lelkész, Gabnai Sándor esperes szolgál, mellette Holger Manke látja el a német nyelvű szolgálatokat. Munkájukat több nyugdíjas lelkész – Szimon János, Magassy Katalin, Joób Olivér – segítette.

Sopronban vasárnaponként reggel 8 és 10 órakor magyar, 9 órakor német istentiszteletet tartanak, emellett iskolaidőben 9 órakor gyermek-istentisztelet van a gyülekezeti teremben. A hétközi alkalmak közül megemlítendő a Luther Szövetség havi ülése, a német nyelvű Gemeindenachmittag (gyülekezeti délután), a német és a magyar nyelvű konfirmandusórák, valamint a bibliaórák, melyeket 2006 őszétől a nyugdíjasház kápolnájában tartanak. Rendszeresen helyet ad külső szervezésű programoknak, például az Anonim Alkoholisták összejöveteleinek.

Szakony templom

Jelenleg a Szakonyi Evangélikus Egyházközség kis létszámú gyülekezet, amely az erősen csökkenő létszám ellenére élni akar, megtartva önállóságát, amely számára az ősöktől kapott értelmét jelenti a gyülekezeti összetartásnak. Magját jelen helyzete és hagyományai szerint is az anyaegyház, valamint a csepregi fiókegyház tagjai adják.

Jelenleg Szilsárkányban és Sopronnémetiben is havonta kétszer, minden 1. és 3. vasárnap van istentisztelet. Hittanórákat a szili általános iskolában tartanak, illetve Szilsárkányban családnál. Sajnos fogy a gyülekezet, s egyre kevesebb a hittanosok száma. Csak kétévente van konfirmáció, amelyen a falvakból vegyesen vesznek részt a fiatalok. Sajnálatos az is, hogy konfirmáció után a fiatalokat szinte lehetetlen összegyűjteni. Talán azért, mert hittanos- és konfirmanduskorukban is ritka, hogy a szülők hozzák el gyermekeiket az alkalmakra.

Vadosfa templom

Legnagyobb tervüket régóta szövögetik. Már 2003-ban összeállítottak – 1,5 millió forintért – egy állami pályázati anyagot pontos kiviteli tervekkel a vadosfai templom felújítására, akkor azonban a SAPHARD-pályázatot forráshiányra való hivatkozással elutasították. 2008-ban a gyülekezet LEADER pályázaton nyert 8,5 millió forintot, amit az országos egyház előfinanszírozásával tudnak felhasználni. A gyülekezet alapítványa ezt az összeget megtoldotta az évek során az adó 1%-okból befolyt 1,5 millió forinttal. 2010 év végén aláírták a felújításhoz szükséges szerződéseket és így 2011 tavaszán elkezdődhet a vadosfai nagytemplom külső felújítása. Ez az összeg természetesen nem elegendő a teljes templom felújítására, de kis lépésekkel haladva, további pályázatok és források után kutatva dolgozik a gyülekezet, hogy a vadosfai templom centenáriumára 2012-re a teljes felújítás végbemenjen.