Felügyelői jelentés

a Soproni Evangélikus Egyházmegye közgyűlésén,
Harkán, 2013. április 20.-án.

Kedves Testvérek!

Nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés!

Őszinte hálával tartozom egyházunk Urának azért, hogy itt állhatok és az új ciklus első évéről szóló beszámolómat a közgyűlés elé terjeszthetem.
Amikor végigbogarásztam a naptáramat és az előjegyzési füzetemet, jöttem rá arra, hogy a sors játszhat velem, amikor az egyházban vállalt feladataim közül pont arról kell rendszeresen beszámolnom, amely a legkevesebb terhet rója rám. Ez természetesen elsősorban esperes úr közismerten hatalmas munkabírásának köszönhető, és remélem nem keltem ezzel azt a látszatot, mintha ez a szolgálat kevésbé fontos lenne számomra a többinél.

Kicsit gondolkodtam azon, hogy jelentésem tartalmát az időrendben felsorolt alkalmak köré csoportosítsam-e, vagy a témák által meghatározott rendben próbáljam-e elővezetni gondolataimat. Végül is ez utóbbi mellett döntöttem, és így jöttem rá, hogy kevés kivétellel a tisztújítással összefüggő események határozták meg az egyházmegye elnökségének tevékenységét és ezen belül az én munkálkodásomat is. az elmúlt esztendőben.

Amikor hat évvel ezelőtt bekerülhettem a rám ruházott bizalom révén ebbe a szolgálatba, nem igazán érzékeltem még, hogy a választási ciklus utolsó-első évére mennyire rányomja bélyegét a tisztújítás feszültsége, a vele járó függő helyzetek, 2012-ben aztán már „ egyenes adásban” érzékelhettem mindezt.
Ez azért is érintett talán az átlagosnál jobban, mert a zsinat alelnökeként és a törvény-előkészítő bizottság tagjaként, közigazgatási tapasztalataimra hagyatkozva jelentősen igyekeztem közreműködni abban a törekvésben, hogy a módosítások alapján lényegesen egyszerűsödhessen a tisztújítás folyamata és hatékonyabbá válhasson a választott testületek munkája.

Az ebben a munkában szerzett tapasztalataimat felhasználva igyekeztem tanácsokkal és esetenként konkrét közreműködéssel is segíteni az egyházmegye gyülekezeteinek tisztújító munkáját. Jó érzés volt látni, ahogy az újonnan felálló választott testületek sikeresen megkezdték működésüket anélkül, hogy zavar keletkezett volna tevékenységükben. Kicsit sajnáltam, hogy csak kevesen éltek a felajánlásommal, amely a törvényi változások gyülekezeti, presbiteri körben való ismertetésére, magyarázatára vonatkozott. Persze az is lehet, hogy az újjá és újonnan választott tisztségviselők, presbiterek számára így is tiszta és átlátható volt a helyzet, a tevékenység és csak én tulajdonítottam a szükségesnél nagyobb fontosságot az egésznek. Lehet, hogy akkor lettem volna igazán bajban, ha minden gyülekezet buzgón él a felajánlásommal, mivel bőven volt más tennivalóm is, hiszen a Zsinat ebben az utolsó évben még sok olyan témában akart törvényt alkotni, ami aztán többszöri nekifutásra sem sikerült, igy pl a szolidaritási alap törvényi rendezése, de hozhatnék más példákat is.
A ciklus végén volt módom még az Országos Presbitérium munkájába is belekóstolni, mivel Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelővé választva más székre ült át az OP-ban és a helyére mint póttagnak nekem kellett beülnöm.
De említhetném azt is, hogy a Liceum-i IT elnökség mellett a Kőszegi középiskolában is át kellett vennem az IT elnöki feladatát a korábbi elnök lemondása miatt.

Értékelve a tisztújítással terhelt elmúlt évet, a sok személyi, törvényi és talán a kerületi vezetés megújulásának köszönhetően is úgy érzékelem, hogy felfrissült az egyházmegye gyülekezeteinek tevékenysége, feladatokhoz való hozzáállása. Bátorkodom az mondani akkor is, ha természetesen nem ment, nem is mehetett minden zökkenő nélkül, de őszintén remélem, hogy mindnyájan kaptunk elég erőt, elhivatottságot Egyházunk Urától, hogy ezeket a nehézségeket legyőzzük.

Szeretném, ha a törvényi módosítások beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket, az egyszerűbben választott, kisebb létszámú testületek hatékonyabban tevékenykedhetnének, és talán a főegyházi szervezetek működésében is jobban tetten érhetőbbé válna az a törekvés, hogy a súlyponti kérdés a gyülekezetek működése és ez kell, hogy meghatározzon mindent.

Elnézést szeretnék kérni mindenkitől, hogy egy egzakt és tételes jelentés helyett inkább – reményeim szerint - egy együtt-gondolkodásra késztető fejtegetést terjesztettem a tisztelt közgyűlés elé és szeretném felajánlani a testvéreknek, hogy bátran kérdezzenek rá azokra a dolgokra, amelyekről még kellett volna beszélnem, mert nem szeretném, ha bárkiben is hiányérzet maradna jelentésemmel kapcsolatban

Végezetül Isten Áldását kérem gyülekezeteink, egyházmegyénk és egész egyházunk munkájára, testvéreink hitünk erősítéséért végzett tevékenységére.

Erős vár a mi Istenünk!

Dr. Gimesi Szabolcs
Egyházmegyei felügyelő