A Soproni Evangélikus Egyházmegye története

Záró történelmi gondolatok és a jelen reménysége:

És hogy még egy utolsó, évszázadokat átölelő, rendkívül fontos momentumra felhívjam a figyelmet: régiónk evangélikusságának hazaszeretete végig megmutatkozott a nemzeti veszedelmek során az egyháztörténelemben, vagyont és életet is feláldozva álltak javarészt az eleink a szabadságharcok oldalára. Csepreg városa 1200 lakosával és papjának mártírhalálával fizetett hithűségéért és Bethlenhez való átpártolásáért. I. Lipót gyászos uralma alatt több lelkészünk ott volt a pozsonyi törvényszék előtt, majd a börtönökben és a gályarabságban is helytálltak. Rábaköz népe fegyveres zendüléssel tiltakozott a zsarnoki elnyomás ellen, lásd a vadosfaiak 1751-es vallási zavargása. Telekesi Török István, aki Egyed, Sobor és Szentandrás földesura volt, mint kuruc huszárezredes és Rákóczi kormánytanácsosa küzdötte végig a háborút. Kolbenheyer Mór soproni pap, Petőfi barátja és Arany Toldijának németre fordítója hű magyarságáért fogságot is szenvedett. De eljuthatunk a történelemben az evangélikus vértanúság XX.sz.-i áldozataihoz is: Bajcsy-Zsilinszky Endre sopronkőhidai vesztéhez, avagy a csendes mártírokig, pl. egyházmegyénk egyik jogelődjének utolsó espereséig, Hanzmann Károly soproni esperesig, aki 1952-ben szó szerint belerokkant és -betegedett abba, hogy az egyházkerületi közgyűlésen be kellett jelentenie: egyházmegyéjét és egyházkerületét megszüntetésre ítélte az államhatalom.

Ezt a folyamatot a történelem Ura jónak látta megfordítani bő egy évvel ezelőtt: 2006. április 29-én a soproni templomban sor került az egykori Felső- és Alsósoproni egyházmegyék területén a Soproni Evangélikus Egyházmegye megalakulására és annak első elnökségének, dr. Gimesi Szabolcs egyházmegyei felügyelőnek, egykori soproni polgármesternek és Gabnai Sándor esperesnek, soproni lelkésznek a beiktatására. Az iktatás szolgálatát a megszűnő, pontosabban kettéváló Győr-Soproni Egyházmegye esperese, Jankovits Béla és az egyházmegye rangidős lelkipásztora, Szűcs Kálmán farádi lelkész végezte. Az igét Zsolt 127,1–2 alapján Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke hirdette.

Egyházmegyénk így most a következő anyagyülekezetekből áll: Ágfalva- Sopronbánfalva (2007-ben társulás alatt), Sopron (a már a filiásított Balffal), a 2007-ben önállósuló Harka, Csorna-Kapuvár, Beled, Vadosfa, Nemeskér, Farád, Szilsárkány (jelenleg farádi ellátással), Rábaszentandrás, Szakony (a vasi egyházmegyei Bük ellátásban). Összesen 8049 nyilvántartott hívünk van, akikből 5401 fő választói névjegyzékben is szerepel. Megalakulásunk évében, azaz a 2006-os esztendőben 124 keresztelést történt gyülekezeteinkben, 89-en konfirmálkodtak, 44 párt eskettünk és 180 testvért búcsúztattunk; 1951 istentiszteletet tartottunk, ebből 367 úrvacsorai alkalom is volt összesen 6477 úrvacsorázóval. Lelkészeink 1282 látogatást végeztek és további 994 lelkipásztori beszélgetést. 105 hittancsoportban 559 gyermeket tanítottunk segítőinkkel együtt. A megalakulásunk óta eltelt rövid időszak is mind szervezeti, mind átláthatósági, mind pásztorolási, mind fraternitási, mind anyagi és még további szempontból is igazolta az egyházmegye újbóli megalakulásának egykori igényét. Ugyan most számos lelkészváltás van egyházmegyénkben, de Istenben bízunk, hogy sok-írányú növekedésünket továbbra is elősegíti és közösségeinket megáldja.

Gabnai Sándor esperes